Cauda Pavonis

CAUDA PAVONIS:
Pávafarok, a félig átváltoztatott materia prima [titkos nevén: Laton] csillámló színjátéka a transzmutáció folyamatában, amely az alkimisták szerint egy olyasféle indikátor, amely a kísérlet sikertelenségét bizonyítja, jelzi. A bölcsek köve [Antonio de Abatia tollából való: „Lapis noster nullis datur nisi quibus Dei sit spiramine", azaz „a mi kövünk csak azoknak adatik meg, akiket eltölt az Isten lehelete"] képződése helyett a caput mortuum (halálfej) keletkezik. Némely szerző annak bizonyítékaként említi, hogy az átala­kulási folyamat jó úton halad. George Ripleya Cantilenájában allegori­kusan írja le a színek játékát, éspedig egy olyan asszony bőre elszíne­ződéseként, akinek a királyt kell megszülnie: majd e rothadás (putre­factio, bölcsek köve) művelete után azt mondja: "Igen sokszínűnek látszott az asszony bőre / feketének és zöldnek és hamuszürkének / és a páva farkához hasonlónak / vérvörösnek is, mint a vér, ha kiömlik az erekből" [kiadása: Nürnberg 1680].

A mű maga a Fátyolos rezdülés anyag bűvöletének egy másik alkimiai leírása. Rokonítható a Miniatűrök I. füzetében megtalálható Mercury drops- mercury gryphon című darabbal. A szivárványosan irizáló gyors mozgású első tétel után egy lassabb, egy témájú második tétel jön.